BAR listás hitel

 

 

Hogyha felkerült a BAR listára (más néven KHR), legfontosabb, hogy minél előbb rendezze tartozását, mert később nehezebben fog hitelhez jutni. Másrészt nehezebb lesz visszafizetni a késedelmi kamattal (ami a normál kamatnál sokkal magasabb) terhelt tartozást. Valamint az a veszély is fenyeget, hogy a bank érvényesíti a jelzálogjogát, végrehajtás során elárverezik a lakásunkat.

Passzív BAR lista esetén több lehetőség is van hitelfelvételre. Passzív adós azt jelenti, hogy már rendezte a tartozását.

Legfontosabb kideríteni, hogyan is kerültünk fel a BAR listára. Ennek módja egy tudakozvány kitöltése annál a banknál, ahol a hiteltörlesztésben késedelem állt fenn.
Fontos, hogy milyen összeggel és mennyi ideig maradtunk el a törlesztéssel. A BAR listára az kerülhet fel, aki a minimálbérnek megfelelő összeggel több mint 90 napon át késik a hiteltörlesztéssel. Nem csak banki hitellel lehet felkerülni a BAR listára, hanem hitelkártya, áruhitel, lízingtartozással.
Ha késünk a hiteltörlesztéssel, akkor kérjünk inkább a banktól átütemezést, futamidő módosítását, vagy átmeneti halasztást.

Egyszerű kamatozás

 

Az egyszerű kamatozást a kamatos kamatozás definíciójával lehet leginkább bemutatni. Ezért a fogalmát a következő fejezetből érthetjük meg.

Képlete:

C₀ : kiinduló pénzeszköz (amire a kamatot fizetik)

 : futamidő

 : kamatláb

 : a tőkénk értéke a futamidő végén

Kamatos kamatozás

Amikor pénzünket kamatos kamatra fektetjük be, minden kifizetett kamat újra befektetésre kerül, és ez a következő időszakban többlet kamatot eredményez. Egyszerű kamatozás esetén csak a kezdeti „T” tőke kamatozik minden évben, míg kamatos kamatozásnál a kapott kamat is újra befektetésre kerül, és a következő évben már (T+kapott kamat) összeg kamatozik.

Szakemberek kamatozás alatt mindig kamatos kamatot értenek.

Képlete:

 : tőke (amire a kamatot fizetik)

 : futamidő

 : kamatláb

 : a tőkénk értéke a futamidő végén

Folyamatos kamatozás

A folyamatos kamatozás a kamatos kamatnak az a speciális esete, amikor a kamatfizetés nem évente, hanem ennél rövidebb időszakonként, szélsőséges esetben minden időpillanatban, történik.

Képletének megértéséhez először vezessük be az éven belül „m” alkalommal történő kamatos kamatozás képletét:

Ha az „m” tart a végtelenhez, akkor a fenti képlet értéke tart a 2,718^r értékhez (ezt itt most higgyük el minden különösebb matematikai fejtegetés nélkül).

2,718 a természetes alapú logaritmus alapja, amit „e”-vel szokás jelölni.

Így tehát a folytonos kamatozás képlete:

 : tőke (amire a kamatot fizetik)

 : futamidő

 : kamatláb

 : a tőkénk értéke a futamidő végén

Jegybanki alapkamat

 

 

Jegybanki kamatnak nevezzük azt a kamatot, amelyet a jegybank a kereskedelmi bankoknak fizet az MNB-nél önként elhelyezett kéthetes futamidejű betéteik után. A kereskedelmi bankok a jegybanki kamat ismeretében határozzák meg betéti és hitelkamataikat. A Magyar Nemzeti Bank (ezen belül is a Monetáris Tanács) a jegybanki kamatról önállóan dönt, szintjének meghatározásával képes megvalósítani két fő célját: az árstabilitás – azaz a gazdasági növekedést leginkább elősegítő, alacsony inflációs szint – elérését, valamint a pénzügyi stabilitás fenntartását.

A jegybanki kamat nagysága a gazdaság helyzetével és jövőbeli kilátásaival függ össze. Ha a jövőbeli inflációval és a gazdaság várható egyensúlyi helyzetével kapcsolatos bizonytalanság jelentős, például magas a költségvetési hiány, vagy a bérek a gazdaság teljesítményénél gyorsabb ütemben nőnek, akkor a jegybank kénytelen magasabb kamatszintet fenntartani a gazdasági növekedést leginkább támogató inflációs szint elérése érdekében. Egyensúlyban lévő gazdaság, alacsony költségvetési hiány és a gazdaság teljesítményével összhangban lévő bérnövekedés esetén alacsonyabb kamatszint mellett is elérhető az árstabilitás.

Bár a jegybanki kamat alapvetően befolyásolja a piaci kamatokat, az is elmondható, hogy minél hosszabb futamidejű kamatról van szó, annál kevésbé érvényesül az éppen aktuális jegybanki kamat hatása, és annál inkább felerősödik az inflációval, az államháztartással, valamint a jövőben várható gazdasági helyzettel kapcsolatos várakozások szerepe a kamatszint meghatározásában. A hosszú lejáratú kamatokat tehát főként a jegybanktól független tényezők: az aktuális gazdasági helyzet és a jövőre vonatkozó gazdasági kilátások határozzák meg.

Kamat

 

A kamat egyszerűen fogalmazva a pénz (helyesebben tőke) szolgáltatásainak az ára. A kamat fogalma szorosan összefügg a pénz időértékével. A pénz időértéke legegyszerűbben kifejezve annyit jelent, hogy egy forint „ma” többet ér, mint ugyanez az egy forint „holnap” (a „ma” alatt itt a jelent, míg a „holnap” alatt a jövőt kell érteni), mert a mai forint befektethető és kamatozik. A kamat (helyesebben szólva inkább a hozam) a befektető jutalma azért, hogy tőkéjét lekötve elhalasztja a fogyasztását. Másként kifejezve a befektető ezt a jutalmat azért kapja, mert a mai biztos forintot felváltja egy jövőbeni kockázatos forintra.

A kamat mindig egy pénzösszeg, amit a befektetésünk névértéke után fizet meg az, akinek a tőkénket kölcsön adtuk. A névértékre vetített kamat összege %-os formában kifejezve a kamatláb. A köznapi életben, és gyakran a szakirodalomban is, a kamat kifejezést a kamatláb szinonímájaként is használják. Annak eldöntésében, hogy a kamat a kifizetett pénzösszeget, vagy annak százalékos kifejezését jelenti-e, a szövegkörnyezet értelmezése segít.

Nominál és reál kamat

 

 

A nominál és reál kamat különbsége legjobban egy egyszerű példán magyarázható el. Amikor 1000 Ft-ot befektetünk 10%-os kamatra egy évre, akkor arra kapunk ígéretet, hogy egy év múlva 1100 Ft-ot kapunk vissza. Arra azonban nem szól az ígéret, hogy mit fog érni ez az 1100 Ft, mivel ez az éves infláció mértékétől függ. Ha az infláció 10%-ot meghaladó mértékű, akkor veszítettünk az előbbi befektetésen, mivel a pénz vásárlóereje a megnyert 100 Ft kamatnál nagyobb mértékben csökkent. A nominális kamat tehát csak azt mutatja meg, hogy a befektetett pénzünk milyen ütemben növekszik, míg a reálkamat azt is figyelembe veszi, hogy annak mennyi lesz a vásárlóértéke.

A reál és nominál kamatok közötti általános átszámítási képlet:

Reál kamat = nominál kamat / (1+inflációs ráta)

Ugyanez az átszámítás a kamatlábak tekintetében az alábbi:

Reál kamatláb = ((1+nominális kamatláb) / (1+inflációs ráta))-1

A köznapi életben a reál kamatláb jó közelítéssel becsülhető az alábbi módon is, de a pontos átszámításhoz a fenti képletet kell használni:

Becsült reál kamatláb = Nominális kamatláb – inflációs ráta

Teljes hiteldíj mutató

 

A teljes hiteldíj mutató vagy THM egy olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie.

Ennek a mutatónak tartalmaznia kell a kamatokat és a kezelési költségeket is.

Példa:

Egy hitel kamatlába 10%, a kezelési költség 2% egy évre. Ebben az esetben a THM 12%. Ha az adós felvesz 100 Ft-ot, akkor egy év múlva 112 Ft-ot kell visszafizetnie a hitelezőnek.

Áruhitel

Áru hitelezése esetén az adós az áru birtokába jut, és azt csak bizonyos idő elteltével kell kifizetnie.

Árut nem feltétlenül a tőkeerősebb cég hitelez a kevésbé tőkeerősnek: áruhitelezés az is, amikor egy szállító beszállítja egy nagyáruházba a termékeit, a nagyáruház pedig csak 90 nappal később fizet. (Ilyenkor szokás faktorálást alkalmazni, hogy a szállító azonnal a pénzéhez juthasson, és újra a termelésbe fektethesse be.)

Az áruhitelezéshez kapcsolódó speciális fogalom a váltó.